Tizennégy évvel ezelőtt Márai Sándor és Dörner...
Ki állítja meg a kulturális ingát?
bővebben
Acsarkodjunk? Tizennégy évvel később
Tizennégy évvel ezelőtt írtam egy...
MŰHELYBESZÉLGETÉSEK Mit ér a hit kétség nélkül? 3. rész – A kétely ideje
AI: Az előző beszélgetés végén ott maradtunk,...
MŰHELYBESZÉLGETÉSEK Mit ér a hit kétség nélkül?
2. rész - Kinek van igaza, ha mindkettőjüknek...
MŰHELYBESZÉLGETÉSEK
Mit ér a hit kétség nélkül? 1. rész –...
Pillanatképek árnyalatok nélkül.
Amikor tizennégy évvel ezelőtt, 2012-ben leírtam...
Visszatérünk Omelasba?
Van-e jogunk elhagyni Omelast, ha a gyermek továbbra is a pincében marad?
Le Guin novellája nem engedett továbbmenni. Ez az esszé arról szól, mi történik, amikor a lelkiismeret már nem elégedhet meg a távozással, hanem felelősséggé akar válni.
Visszatérünk Omelasba?
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Művészetek Völgye 2026 – Amikor a Völgy maga is színpaddá válik
Vannak rendezvények, amelyek programokat kínálnak. És vannak olyanok, amelyek egy időre egészen sajátos világot teremtenek. A Művészetek Völgye immár harmincötödik alkalommal bizonyítja, hogy a kultúra nem csupán előadótermekben és színházakban létezik, hanem utcákon, udvarokon, templomkertekben, pajtákban és a fák árnyékában is.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Színek az égből – Vollein Ferenc 74. önálló kiállítása Balatonföldváron
Vollein Ferenc „Színek az égből” című 74. önálló kiállítása Balatonföldváron nyílt meg. Tudósítás a megnyitóról, a festményekről és a művész különleges alkotói világáról.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Egy este Pinokkióval – nézőként az Imre Sándor Szeretetszínház előadásán
„Talán ezért nem öregszik meg Pinokkió. Mert minden nemzedék újra megtalálja benne önmagát – és időről időre akadnak olyan társulatok, amelyek ezt a régi történetet újra élővé tudják tenni.”
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Pinokkió – Miért nem öregszik meg egy mese?
Pinokkió története nem gyermekmese a szó hagyományos értelmében. Sokkal inkább olyan történet, amely minden életkorban más és más arcát mutatja.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Jó napot! Keres valakit? Segíthetek?
Néhány évvel ezelőtt, amikor elkezdtem Göcsejt felfedezni magamnak, Gombosszeg környékén jártam. Az autóm mellett állva azon töprengtem, merre induljak…
Előnézet szerkesztése
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Jól van, Gombosszeg!
Fogadalmi szentmisével indult a falunap Gombosszegen múlt vasárnap. A kis fa harangláb nagy hangon hívta a falu népét és a vendégeket a délben kezdődő szertartásra, melyet Kovács József atya celebrált a faluház tágas udvarán, árnyas fák alatt. A gitáros zenei...
Göcsej kitárja kapuit – egy rendezvény, amelyet emberek tartanak életben
„Göcsej igazi értékét nem csupán az épített örökség vagy a táj szépsége jelenti, hanem azok az emberek, akik ma is hitelesen képviselik ezt a világot. A Dombérozó ezt a személyes találkozást teszi lehetővé.”
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Ne a tükröt okold!
Gogol figyelmeztetése ma sem veszített az erejéből. A tükör nem azért van, hogy megsértődjünk rá. Nem azért, hogy letakarjuk. Hanem azért, hogy végre meglássuk magunkat benne. Mert csak az a közösség képes felegyenesedni, amelyik előbb hajlandó szembenézni önmagával.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Kovács Péter népzenész – Gondolkodás, hagyomány, jövő (interjú III. rész)
Pálya, döntések, nehézségek Szabó Árpád (Tradíciók): Miért pont ezt az irányt választotta? Volt-e olyan pillanat, amikor nehézségek miatt elgondolkodott a pályamódosításon? Kovács Péter: Ez a zene számomra tényleg kamaszkori szerelem volt, olyannyira, hogy az...
A kétely joga
Hetvenkét évesen azt hittem, hogy egyszerűbb lesz a világ. Nem azért, mert kevesebb esemény történik majd körülöttem, hanem azért, mert az ember ennyi idősen már hajlamos azt gondolni, hogy eleget látott ahhoz, hogy eligazodjon a történelem útvesztőiben. Láttam...
Amikor a hamu még érték volt
A mai ember számára a hamu többnyire csak a tűz maradványa. Összelapátoljuk, kidobjuk, és ritkán gondolunk arra, hogy egykor milyen fontos szerepet töltött…
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le
Egy régi film ” Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le” allegóriáján keresztül vizsgálja a mai közélet hangnemét, az indulatkeltés veszélyeit és az elegancia hiányát. A publicisztika azt a kérdést járja körül, hogyan formálja a társadalmat a mesterségesen gerjesztett tömeghangulat, a közösségi média világa és a valóság átnevezése. Gondolatok emberi méltóságról, közéleti felelősségről és arról, vajon lehet-e megtisztulást keresni anélkül, hogy közben elveszítenénk egymást.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
A kender útja- Egy eltűnő és mégis élő világ története
Hagyományos magyar kenderfeldolgozás, rostkender-termesztés és népi szövés Hangony és a Mihászó-völgy emlékein keresztül.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Kovács Péter népzenész-Mesterek, hangszerek, szakmai út (interjú II. rész)
Hogyan válik a népzene hivatássá? Kovács Péter népzenész mesterekről, hangszerekről és színpadi tapasztalatokról mesél az interjú második részében.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
A májusfa titkai – szerelem, közösség és tavasz egyetlen szimbólumban
Fedezd fel a májusfa állítás hagyományát: eredetét, jelentését és magyarországi szokásait. Tavasz, szerelem és közösség egy ősi népszokásban.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Tűz, tinta, emlékezet – egy különleges régi magyar szakácskönyv nyomában
Ez a könyv nem egyetlen forrásból épül fel, hanem két külön világ találkozásából. Az egyik a csáktornyai Zrínyi-udvar 17. századi kéziratos szakácskönyve, amely egy zárt, főúri környezet mindennapjainak lenyomata. A másik a kolozsvári nyomtatott szakácskönyv, amelyet Tótfalusi Kis Miklós adott közre, és amely már a tudás továbbadásának szándékával készült.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
Kovács Péter népzenész – Ez a zene bennünk van (Interjú I. rész)
Ez a zene bennünk van. Beszélgetés Kovács Péterrel – gyerekkor, családi háttér és a népzene felfedezése a Tradíciók interjú első részében.
Kövess minket és oszd meg a tartalmat:
„Anya vagyok… és valahol ott kezdődött minden” Portrébeszélgetés Havasi Irmával – festészetről, anyaságról és arról, ami a képek mögött van
Előszó Vannak beszélgetések, amelyek nem egy konkrét kérdéssel kezdődnek, hanem egy régi ismeretséggel. Irmával mi nem most találkoztunk először – volt már közös munkánk, ismerjük egymás hangját, ritmusát. Talán ezért is volt természetes, hogy nem magázódva,...
Húsvét a zajban – amikor az ember elveszíti az embert
Publicisztika a csendre, a tömegre és a választásra figyelve Előszó Nem feladata ennek az írásnak, hogy politikai állásfoglalás legyen, és nem célja az sem, hogy bárkit meggyőzzön. Sokkal inkább egy kérdésként szeretne megszólalni – csendesen, mégis egyre sürgetőbben....
Húsvét ízei – hagyomány, jelentés és emlékezet A húsvéti ételek szakrális és néprajzi rétegei Magyarországon
Bevezető A tradicio.hu felületén elsősorban hagyományokról, értékekről és az emberi létezés mélyebb rétegeiről gondolkodunk. Húsvét közeledtével azonban érdemes egy pillanatra megállni, és nemcsak az ünnep szellemi, hanem a mindennapi életben is jelenlévő,...
Egy jelentős beruházás története – Kehidakustány élménymúzeum: ami kimaradt a hírekből
Történt valami jelentős Kehidakustányban – mégis meglepően kevés szó esett róla. Alapkőletétellel indult a nyomdaipari élménymúzeum megvalósítása Kehidakustányban Egy korábbi bejegyzésemben egy egyszerű, de annál fontosabb kérdést tettem fel: hogyan történhet meg,...
I. A szemes termények világa – az emberi kultúra alapjai
Gabona és hüvelyes: az életet fenntartó ősi alapanyagok szerepe a világban és a mindennapokban Bevezető Az emberi kultúra történetében kevés olyan alapanyag létezik, amely olyan mélyen és olyan hosszú időn keresztül határozta meg a mindennapokat, mint a szemes...
Március 15.
Március 15. Egy elképzelt pillanat: amikor a forradalom másnapján Petőfi Sándor szembesül azzal, hogy a történelem őt választotta főszereplőnek. Amikor a történelem berúgja az ajtót Néha egy vers kezd el egy forradalmat. Máskor egy város levegője telik meg annyira...
