A barokk stílusú Deák-kúria Kehidakustány községben a Kúria utca és a Dózsa György utca sarkán (Kúria utca 6–8. – Dózsa György utca 6–8.) áll. Az épületegyüttes egy dombon, szabadon áll. Főépületéhez, a parkban álló, egykori Deák-kúriához falazott kerítésfalakkal határolt út vezet a Kúria utca felől.
Az épületben múzeumot rendeztek be: „A haza bölcse, Zala büszkesége” című állandó kiállítást Deák Ferenc születésének 200 évfordulójára állították össze. Deák Ferenc mellszobrát (Zala György, 1928) az épület udvarán helyezték el.
Története
A kúriát az 1740-es években építtette korábbi épületek elemeit felhasználva a Hertelendy család. Hertelendy Gábor (1713–1757), Zala vármegye alispánja, volt az utolsó fiúági Hertelendy aki a kúriát és a hozzátartozó birtokot bírta tulajdonául. Az egyetlen lánya és örököse, Hertelendy Anna (1743–1803) férjhez ment, nemes Deák Gábor (1730–1788) táblabíró úrhoz. Hertelendy Anna halála után, a gyermekei örökölték: 1804-ben ténylegesen került a kehidai Deák család tulajdonába, később, unokája, kehidai Deák Ferenc, a hazabölcse, volt az utolsó tulajdonosa, aki a családhoz kapcsolódott. 1854-ben eladta gróf Széchenyi Ödönnek, majd az 1870-es évektől a Baronyi, majd a század végén a Károlyi család birtokolta. 1925-ben került a kincstár tulajdonába. 2003-ban helyreállították.
1808 és 1854 között ez volt Deák Ferenc otthona.
Az épület helyén a 16. század elején épült udvarház nyomai kerültek elő. Az északi szárny boltozott szobája 17. századi.
A Főépület. Előtérben középen Zala György alkotása: Deák Ferenc mellszobra Fotó és szöveg: Wikipedia
Az úrilak L alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület, északi szárnyának udvar felőli végén rizalittal, a keleti szárnyon középrizalittal. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű. Keleti szárnyának helyiségeit csehsüvegboltozat fedi, az északi szárnyban az egyik helyiség dongaboltozatos, a többi síkmennyezetes. Egyes nyílászárók és a berendezés egy része 19. századi.
Az épület felülről. Fotó és szöveg:Wikipedia
Melléképületek
A telken áll még a mezőgazdasági szakiskola (hrsz. 88/3). A téglalap alaprajzú, kétemeletes, manzárdtetős, középfolyosós épületet 1925 után emelték. Mögötte egy L alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület a 19. század közepéről. Az egykori majorság helyén ma egy 20. század eleji malomépület (hrsz. 88/5) áll.
A múzeum
A tárlatot az L alakú úrilak keleti szárnyában rendezték be öt, egymásba nyíló teremben — azon a részen, ahol egykor a földesúr lakott. Nemcsak a kiváló államférfi pályafutását mutatják be, de enteriőrökkel megidézik azt a miliőt is, amelyben Deák és a 19. század magyar köznemessége élt és alkotott.
Béres Katalin Történész írása
A haza bölcse, Zala büszkesége – kiállítás-vezető
Kehida, a kis zalai település kétszeresen írta be nevét a magyar történelembe. 1232-ben itt született a híres kehidai oklevél, amelyet ma a nemesi vármegye kialakulása egyik fontos dokumentumaként tartunk számon.
Hatszáz évvel később Deák Ferenc személye tette nevezetessé a községet, aki 1808-tól 1854-ig tekintette állandó lakhelyének Kehidát, otthonnak, a feltöltődés és a megpihenés helyszínének a falu közepén emelkedő kis dombra épült kúriát.
A dombon már a középkorban is nemesi udvarház állt, melyet a török időkben erődítménnyé alakítottak, s amely aztán 1588-ban elpusztult. Helyén Hertelendy Gábor, a földesúr az 1740-es években „residentionalis házot” emeltetett magának. A kúria Hertelendy Anna és Deák Gábor házassága révén került a Deák család tulajdonába. A földszintes, L alakú épület udvari folyosója eredetileg nyitott tornácú volt, amelyet az 1790-es évek körül befalaztak és ablakokkal láttak el. Ekkor alakíttatta ki Hertelendy Anna a keleti szárny déli szobájából nyíló házikápolnát, ahol – a legenda szerint – botrányoktól sem mentes, nagyvilági élete végén gyakran órákon át imádkozott. A széles, zárt folyosó lakószobák előtti részén Deák Ferenc faragóműhelyt rendezett be magának, gyakran időzött itt, számtalan apróbb-nagyobb faragványt készített saját örömére, barátai, ismerősei megajándékozására.
Deák Antal és Ferenc idejében a ház átépítésére nem került sor, csak a 19. század végének akkori tulajdonosai, a Baronyi testvérek végeztek rajta kisebb átalakítást. Az 1920-as években az északi szárny nyugati végéhez épített toldással nyerte el az épület mai külső képét.
2003-ban, Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították. Keleti szárnyában, mely a földesúr lakrésze volt, A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Az első teremben, Deák hajdani hálószobájában, életének első 45 évét mutatjuk be: családi viszonyait, születésének körülményeit, iskoláit, barátait és eszmetársait, a zalaegerszegi vármegyeházán „becsületbeli” tisztségeket vállaló, a polgári átalakulás ügye iránt elkötelezett fiatal politikust, aki 1833-ban Zala vármegye követeként jelenik meg a pozsonyi országgyűlésen, s hamarosan a szabadelvű reform ellenzék vezéralakja lesz.
A második teremben, az egykori pipázó és dolgozószobában a híres kandalló köré szervezett biedermeier enteriőr a reformkor köznemesi otthonainak hangulatát idézi. A tárlókba kiállított könyvek és pipák ízelítőt adnak Deák olvasmányaiból és nevezetes pipagyűjteményéből.
A kúria régi ebédlőjében a Kehidán megfordult neves személyiségek arcképcsarnoka, Deák 1848-as igazságügy-miniszterségének, valamint az önkényuralom idején a passzív ellenállás példaadó politikusának tárgyi és írásos emlékei láthatók.
A negyedik, egykor a vendégek elszállásolására szolgáló kis szoba az 1854-ben Pestre költözött Deák Angol Királynő-beli lakosztályának szalonjára emlékeztet. Berendezése egykorú ábrázolások alapján készült, a könyvszekrény és a kihúzható kisasztal Deák hagyatékából származik.
Az utolsó szobában, Hertelendy Anna hajdani dísztermében a deáki életpálya 1849 utáni szakaszának, politikai, államférfiúi tevékenységének fő állomásaihoz: az 1861-es országgyűléshez, valamint az élete fő művének tartott kiegyezéshez kapcsolódó relikviák mellett a pesti „öreg úr” viseletének jellegzetes darabjai, személyes használati tárgyai láthatók, többek között az a különleges füles karosszék, amelyben élete utolsó hónapjait töltötte, s amelyben 1876. jan.28-án elhunyt.
20. A kehidai birtokot a király a Hertelendi családnak adományozta. Deák Gábor a nagyapa házasság révén lett a birtok tulajdonosa. A mai Szlovéniai Zsitkócról költözve vette feleségül a képen látható Hertelendi Annát. Foto: Szabó Árpádád Narráció: Gergely János
Karosszék Deák ügyvédi irodájából Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Hertelendi Anna a családot otthagyva Pestre költözik és meglehetősan nagylábon élte életét. A birtokot védve Deák Gábor elvált feleségétől. Aki a pénz vagy a kalandorvágy fogytával visszaköltözött Kehidára. A folyósóból leválasztott kápolnában vezeklésként élete hátra lévő napjait imádkozással töltötte. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Deák védőirata Babics József rablógyilkos büntetőperében. A vitrinben láthatók a büntetőperben lefoglalt eszközök. álarc, tolvajkulcsok, a gyilkos pisztolygolyó is Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Pipák a 18-19 századból. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Az állandó kiállítás részét képezi neves pipagyűjteménye, hiszen szenvedélyesen pipázott és kínálta meg vendégeit is egy-egy tömött csibukkal. Mígnem az orvosa figyelmeztette, hogy „baj lesz ebből Tekintetes Uram”. Ekkor leszokott a pipázásról, gyűjteménye nagy részét elajándékozta, és rászokott a szivarra. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
A második terem az egykori pipázó és dolgozószobában a híres kandalló köré szervezett biedermeier enteriőr a reformkor köznemesi otthonainak hangulatát idézi. A berendezés a Deák család hagyatékából származik Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
A második teremben, az egykori pipázó és dolgozószobában látható a Haza Bölcsének – a mai időkben is praktikusnak számító – íróasztala, amely szintén a Deák család hagyatékából származik. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
A díszes karosszéket Zala megye hölgyeitől kapta ajándékba. Szarvasbőrre hímzett csodálatos virágmintákkal díszítették a „Haza Attyának” ajánlva. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
A díszes karosszéket Zala megye hölgyeitől kapta ajándékba. Szarvasbőrre hímzett csodálatos virágmintákkal díszítették a „Haza Attyának” ajánlva. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Az orvosi javallat a gyógyszerek adagolására. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
A gyógyításhoz használt homeopátiás szerek. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Személyes használati tárgyai: Eredeti recept a homeopátiás szerek használatára, a csengő, amivel csengetni szokott inasának. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Élete utolsó hónapjait gyámleányánál Vörösmarty Ilonánál töltötte nagybetegen ebben a különleges füles karosszékben, amelyben 1876. január 28-án elhunyt. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
A díszes karosszéket Zala megye hölgyeitől kapta ajándékba. Szarvasbőrre hímzett csodálatos virágmintákkal díszítették a „Haza Attyának” ajánlva. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Az Angol Királynő nevű szálloda egyik szobája. A passzív rezisztencia időszaka után Deáknak egyre többet kellett Pesten tartózkodnia. 1854-ben Pestre költözött. A berendezés az Angol Királynő-beli lakosztályának szalonjára emlékeztet. Egykorú ábrázolások alapján készült, a könyvszekrény és a kihúzható kisasztal Deák hagyatékából származik. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Az Angol Királynő nevű szálloda egyik szobája. A passzív rezisztencia időszaka után Deáknak egyre többet kellett Pesten tartózkodnia. 1854-ben Pestre költözött. A berendezés az Angol Királynő-beli lakosztályának szalonjára emlékeztet. Egykorú ábrázolások alapján készült, a könyvszekrény és a kihúzható kisasztal Deák hagyatékából származik. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
A Haza Bölcse idősebb Deák Ferenc és Sibrik Erzsébet házasságából 7. gyerekként jött a világra. Az anya belehalt a szülésbe. Apja az újszülöttet okolta felesége haláláért, ezért amíg ő élt a gyermek nem tehette lábát Kehidára. A családfán jól látszik, hogy a „kehidai tekintetes” ágán nem folytatódik tovább. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Az épület pincéjében a kúria helyén a török időkben állott vár köveinek maradványai láthatók. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Az épület pincéjében a kúria helyén a török időkben állott vár köveinek maradványai láthatók. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Az épület pincéjében a kúria helyén a török időkben állott vár köveinek maradványai láthatók. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Az épület pincéjében a kúria helyén a török időkben állott vár köveinek maradványai láthatók. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
A Kúria pincerésze. Fotó: Szabó Árpád Narráció: Gergely János
Nyitvatartás:
| Nyári időszak: (április 1-től – szeptember 30-ig) | |
| Hétfő | Zárva |
| Kedd | 10:00 – 17:00 |
| Szerda | 10:00 – 17:00 |
| Csütörtök | 10:00 – 17:00 |
| Péntek | 10:00 – 17:00 |
| Szombat | 10:00 – 17:00 |
| Vasárnap | 10:00 – 14:00 |
| – a tárlat megtekintésére általában 30 perc időt javaslunk | – a pénztár 16.30-ig tart nyitva, |
| – a kiállítóhely 17.00 órakor bezár. | – a pénztár 16.30-ig tart nyitva, |
| Téli időszak: (október 1-től – március 31-ig) | |
| Hétfő | Zárva |
| Kedd | 10:00 – 16:00 |
| Szerda | 10:00 – 16:00 |
| Csütörtök | 10:00 – 16:00 |
| Péntek | 10:00 – 16:00 |
| Szombat | 10:00 – 16:00 |
| Vasárnap | Zárva |
| – a tárlat megtekintésére általában 30 perc időt javaslunk | – a pénztár 15.30-ig tart nyitva, |
| – a kiállítóhely 16.00 órakor bezár. | – a pénztár 15.30-ig tart nyitva, |
Jegyárak:
A Deák Ferenc Emlékház és Történelmi Emlékhely fenntartója: Kehidakustány Község Önkormányzata.
A kiállítás szakmai felügyeletét a Göcseji Múzeum (8900 Zalaegerszeg, Batthyány Lajos u. 2.) látja el.
Cím: 8784, Kehidakustány Kúria utca 3.
Helyrajzi száma: 88/2–5, műemlékvédelmi törzsszáma 6512.
Források:
- Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye
- http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=1197 museum.hu: Deák Kúria
- Deák Kúria – Deák múzeum
- Deák Ferenc Hagyományőrző Alapítvány – www.deakferenc.hu
- szekesztette: Szabó Árpád
0 hozzászólás