Néhány évvel ezelőtt, amikor elkezdtem Göcsejt...
Jól van, Gombosszeg!
Fogadalmi szentmisével indult a falunap...
Göcsej kitárja kapuit – egy rendezvény, amelyet emberek tartanak életben
A jubileumi X. Göcseji Dombérozó első felvonása...
Ne a tükröt okold!
Előszó Mielőtt bármit is leírnék, fontosnak...
Kovács Péter népzenész – Gondolkodás, hagyomány, jövő (interjú III. rész)
Pálya, döntések, nehézségek Szabó Árpád...
A kétely joga
Hetvenkét évesen azt hittem, hogy egyszerűbb...
Kovács Péter népzenész – Gondolkodás, hagyomány, jövő (interjú III. rész)
Pálya, döntések, nehézségek Szabó Árpád (Tradíciók): Miért pont ezt az irányt választotta? Volt-e olyan pillanat, amikor nehézségek miatt elgondolkodott a pályamódosításon? Kovács Péter: Ez a zene számomra tényleg kamaszkori szerelem volt, olyannyira, hogy az...
A kétely joga
Hetvenkét évesen azt hittem, hogy egyszerűbb lesz a világ. Nem azért, mert kevesebb esemény történik majd körülöttem, hanem azért, mert az ember ennyi idősen már hajlamos azt gondolni, hogy eleget látott ahhoz, hogy eligazodjon a történelem útvesztőiben. Láttam...
Amikor a hamu még érték volt
Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le
Egy régi film ” Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le” allegóriáján keresztül vizsgálja a mai közélet hangnemét, az indulatkeltés veszélyeit és az elegancia hiányát. A publicisztika azt a kérdést járja körül, hogyan formálja a társadalmat a mesterségesen gerjesztett tömeghangulat, a közösségi média világa és a valóság átnevezése. Gondolatok emberi méltóságról, közéleti felelősségről és arról, vajon lehet-e megtisztulást keresni anélkül, hogy közben elveszítenénk egymást.
A kender útja- Egy eltűnő és mégis élő világ története
Kovács Péter népzenész-Mesterek, hangszerek, szakmai út (interjú II. rész)
A májusfa titkai – szerelem, közösség és tavasz egyetlen szimbólumban
Tűz, tinta, emlékezet – egy különleges régi magyar szakácskönyv nyomában
Ez a könyv nem egyetlen forrásból épül fel, hanem két külön világ találkozásából. Az egyik a csáktornyai Zrínyi-udvar 17. századi kéziratos szakácskönyve, amely egy zárt, főúri környezet mindennapjainak lenyomata. A másik a kolozsvári nyomtatott szakácskönyv, amelyet Tótfalusi Kis Miklós adott közre, és amely már a tudás továbbadásának szándékával készült.
Kovács Péter népzenész – Ez a zene bennünk van (Interjú I. rész)
„Anya vagyok… és valahol ott kezdődött minden” Portrébeszélgetés Havasi Irmával – festészetről, anyaságról és arról, ami a képek mögött van
Előszó Vannak beszélgetések, amelyek nem egy konkrét kérdéssel kezdődnek, hanem egy régi ismeretséggel. Irmával mi nem most találkoztunk először – volt már közös munkánk, ismerjük egymás hangját, ritmusát. Talán ezért is volt természetes, hogy nem magázódva,...
Húsvét a zajban – amikor az ember elveszíti az embert
Publicisztika a csendre, a tömegre és a választásra figyelve Előszó Nem feladata ennek az írásnak, hogy politikai állásfoglalás legyen, és nem célja az sem, hogy bárkit meggyőzzön. Sokkal inkább egy kérdésként szeretne megszólalni – csendesen, mégis egyre sürgetőbben....
Húsvét ízei – hagyomány, jelentés és emlékezet A húsvéti ételek szakrális és néprajzi rétegei Magyarországon
Bevezető A tradicio.hu felületén elsősorban hagyományokról, értékekről és az emberi létezés mélyebb rétegeiről gondolkodunk. Húsvét közeledtével azonban érdemes egy pillanatra megállni, és nemcsak az ünnep szellemi, hanem a mindennapi életben is jelenlévő,...
Egy jelentős beruházás története – Kehidakustány élménymúzeum: ami kimaradt a hírekből
Történt valami jelentős Kehidakustányban – mégis meglepően kevés szó esett róla. Alapkőletétellel indult a nyomdaipari élménymúzeum megvalósítása Kehidakustányban Egy korábbi bejegyzésemben egy egyszerű, de annál fontosabb kérdést tettem fel: hogyan történhet meg,...
I. A szemes termények világa – az emberi kultúra alapjai
Gabona és hüvelyes: az életet fenntartó ősi alapanyagok szerepe a világban és a mindennapokban Bevezető Az emberi kultúra történetében kevés olyan alapanyag létezik, amely olyan mélyen és olyan hosszú időn keresztül határozta meg a mindennapokat, mint a szemes...
Március 15.
Március 15. Egy elképzelt pillanat: amikor a forradalom másnapján Petőfi Sándor szembesül azzal, hogy a történelem őt választotta főszereplőnek. Amikor a történelem berúgja az ajtót Néha egy vers kezd el egy forradalmat. Máskor egy város levegője telik meg annyira...
Oscar – születésnap Finucci-öltönyben
Pörgős gengszterkomédia a színpadon – a Szeretetszínház bemutatta az „Oscar” című darabot Vidám, pergő tempójú színházi esttel ajándékozta meg közönségét az Imre Sándor Szeretetszínház és SzínMűHely társulata. 2026. március 7-én a vonyarcvashegyi Művelődési Ház és...
Tradicionális ételeink – Köztes áttekintés: a szemes termények szerepe a világ és a magyar konyha alapanyagai között
Előszó A szemes termények az emberi civilizáció egyik legfontosabb táplálékforrását jelentik. A világ különböző tájain élő népek mindig találtak olyan növényeket, amelyekből kenyeret, kását, lepényeket vagy más ételeket készíthettek, és amelyek hosszú időn keresztül...
Tradicionális ételeink – A szemes termények szerepe a magyar konyhában
A mindennapi kenyértől a hagyományos ételek világáig – a magyar konyha alapjai: gabonák és szemes termények A szemes termények a magyar konyhában évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszottak – különösen a búza, a rozs, az árpa vagy a köles – hosszú...
„Landgráf Katalin – Népművészeti szövés, madzagszövés és kártyaszövés a tudásátadás szolgálatában”
Beszélgetés szövésről, madzagszövésről és kártyaszövésről Bevezető A Tradíciók szerkesztősége elkötelezett abban, hogy a hagyományos kézműves mesterségek ne csupán emlékként éljenek, hanem megismerhető, tanulható, továbbadható tudásként legyenek jelen...
Tradicionális ételeink- Tojásételek a magyar konyhában
Hagyomány, mindennapok és kitekintés Előszó A tojás egyszerre a legegyszerűbb és az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk. Ott van a reggeli asztalon, a levesben, a tésztákban, a süteményekben, és ott van az ünnepeink szimbolikájában is. Ebben az összeállításban nem a...
„Semmi közöd hozzá” – amikor a megérzésre bízná magát a szöveg, de az olvasó mégis kapaszkodót kér Orbán Erika novelláskötetéről – Szabó Árpád kritikája
Bevezető: mihez van közünk? A cím provokatív: „Semmi közöd hozzá”. Már önmagában is vitaindító, mert az olvasás aktusa pont arról szól, hogy valamihez mégis közünk lesz: egy sorshoz, egy döntéshez, egy mondathoz, egy csendhez. Orbán Erika kötete sokféle élethelyzetet...
Tradicionális ételeink – TOJÁS
Bevezető esszé Előszó A világban számtalan tojás létezik, és még több tojásétel. Más jelentést hordoz az angol reggeliben, mást a francia konyhában, és egészen más történetek tapadnak hozzá a mediterrán vagy a távol-keleti kultúrákban. Ebben az írásban nem törekszünk...
Vollein Ferenc festményét hivatalos pápai audiencián adta át a Vatikánban
január 28-án, szerdán a délelőtti órákban Vollein Ferenc Balaton-díjas festőművészt hivatalos pápai audiencián fogadta XIV. Leó pápa a Vatikánban, a Szent Péter-bazilika VI. Pál-termében, mintegy hétezer fős nemzetközi közönség előtt. Vollein Ferenc festményét...
Tradicionális ételeink Paprikás krumpli (III. rész)
Nagymamai módra – a legegyszerűbb recept titkai. A paprikás krumpli egyik különös tulajdonsága, hogy nem lehet elrejteni mögötte semmit. Kevés alapanyagból áll, ezért minden apróság számít. A hagyma nem mellékszereplő. Ő adja a testet, a sűrűséget, a mélységet. A...













































